A művészet története sorozat | Albumok | Books in English | Corvina Térképek sorozat | Deutsche Bücher | Északi források sorozat | Fizika | Gasztronómia | Gyereknek és felnőtteknek | Humor | Irodalmi esszé | Irodalom | Irodalom | Ismeretterjesztő irodalom | Keleti források sorozat | Képzőművészet | Képző_Művészet | Környezetvédelem | Krimi, bűnügy | Kultúrtörténet | Magyar mesterek sorozat | Marco Polo sorozat | Megmondja sorozat | Memoár, életrajz, interjú | Mindennapi történelem sorozat | Művészet | Naplók | Nyelvkönyvek | Pszichológia | Stílusok-korszakok sorozat | Szépirodalom | Színháztörténet | Szótárak, lexikonok | Tankönyvek | Társadalom, közélet, politika | Társadalomtudomány | Térképek | Természettudomány | Történelem | Történelem, politika | Tudástár sorozat | Turisztika | Vallástörténet | Zene
kiadvány oldalanként
Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 ,,nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből)
oldal
2690 Ft
Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek ,,mintha..." - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze...
276 oldal
2690 Ft
320 oldal
3800 Ft
A népszerű, magyar származású amerikai újságírónő új könyve annak a kilenc magyar emigránsnak az élettörténetét dolgozza fel, akik a nácizmus elől külföldre menekültek, s akik új hazájukban a maguk területén, a tudományban vagy a művészetben világhírűek lettek, s kiemelkedően fontos helyet töltenek be a huszadik század történelmében, kultúrájában, művészetében.
240 oldal
3500 Ft
Fordította: Németh Anikó
Igaz történet fájdalomról, szerelemről, veszteségről, áldozatvállalásról - két holokauszt-túlélőről, akik egymásba szerettek a történelem leghírhedtebb haláltáborában. Mindketten...
Fordította: Németh Anikó
Férfiakról és nőkről írok: honfoglalókról, földművesekről, mítoszteremtőkről, anyákról, tanítókról, világutazókról. Olyan emberekről, akik titkos reményeket táplálnak, akiknek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ